SZÍVÁRVÁNYHÍD




Egy híd köti össze a földet az Éggel,
ez a szivárványhíd, mely
csodás színekkel ragyogóan ível
földig érő tarka ívvel.
Innenső oldalán a hídnak
pompázó virágok nyílnak,
friss-zöldek a pázsitos rétek,
üdék a völgyek, dombvidékek,
örök a tavasz, nem esik a hó.
Van bőséggel ennivaló,
mindig lágy-meleg az idő,
a víz is mindig frissítő.
Ha egy kedvencünk kihűl,
erre a szép helyre kerül
Az agg, megtört állatok
itt lesznek újra fiatalok,
újra épek a megcsonkultak
és egész nap csak játszadoznak.
Az én kutyám is itt lakik,
és nagyon vár már valakit.
Hisz egy hiányzik csak neki:
Nincs itt vele, ki szereti;
hát hancúrozik egész nap,
míg el nem jő a pillanat.
Most hirtelen abbahagyja:
- orra tágul, füle feláll;
lába remeg, szűkül a szempár,
rohanni kezd, megjött a gazdi!-
S hogy megérzett és meglátott,
hozzád rohan a barátod,
csókolgatod újra meg újra,
belenézel hűséges szemébe,
és indultok. Majd elérve
a csodák útjának végére,
a szivárványhídon együtt mentek át
és ez lesz nektek az igazi mennyország.
/Ismeretlen szerző/

Válasz

1. VERS:

Tuffy kutyám emlékére



"Éjszaka van, csöndes a város, csöndes a táj,

én bámulva állok az ablaknál.

Cigaretta parazsa fénylik ujjaim között,

szívembe maró fájdalom költözött.



Emléked mélyen bennem él,

és úgy fáj, hogy örökre elmentél!

15 évig vártál rám hűségesen,

és én hányszor elzavartalak, mérgesen...

De Te újra és újra megcsóváltad farkad,

hogy szeresselek: azt akartad.



15 év nagy idő-, de mégis nagyon rövid,

én nem tudom elhinni, hogy ilyen hamar eltelik..

De életed véget ért, megszűntél létezni,

és nagyon fájdalmas Rád emlékezni..!



Elmentél, itthagytál-, és minden megváltozott,

más lett a világ: az éjszakák is, és a nappalok..

Nem hallhatom ugatásod, nem láthatom szemedet,

nem szoríthatlak magamhoz, és nem simíthatom szörödet...



Szeretlek, ezt Te is tudod,

örök álmod legyen csöndes, és nyugodt.

Szeretettel, könnyes szemmel gondolok Rád, amíg élek,

és a sorstól csak annyit kérek:

hogyha értem jön a kaszás-, mert az én időm is letelik,

odafönnt, a Mennyországban találkozzunk megint!!!"

(by: Nerpel Andrea,csivis.,2009.)

Válasz